Takács Lajos, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke beadványt állít össze az RKP országos konferenciájára. Ebben részletes statisztikai adatokra támaszkodva bebizonyítja, hogy a hatvanas-hetvenes években miként sorvasztották el a magyar nyelvű oktatást, milyen súlyos sérelmek keletkeztek a nemzetiségi művelődés területén, milyen nemzetiségi-jogi problémák léteznek. Végül 18 pontos javaslatot fogalmaz meg. Többek közt javasolja a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa átalakítását (valódi kisebbségi tömeg-szervezetté alakítását), dolgozzanak ki egy új nemzetiségi statútumot, szervezzék át (tagozatosítsák) a kolozsvári Agronómiát, a Konzervatóriumot, a Politechnikát és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet úgy, hogy a magyar szekcióknak külön beiskolázási kerete is legyen, azokon a területeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 15%-ot, az államigazgatásban vezessék be a kisebbségek nyelvét is, legyenek többnyelvű feliratok. A memoranduma hónapokon belül kijut nyugatra, már áprilisban ismerteti a The times, a The Guardian és a Financial Times. 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.
1979. október 6.
Rajnai Sándor nagykövet munkatársaival (és a "testvérmegye" Békés delegációjának részvételével) Aradon megkoszorúzza a kivégzett tábornokok emlékoszlopát. A koszorúzáson a helyi pártbizottság és a tanács képviselői is részt vesznek, valamint el megy mintegy 500 helybéli magyar is.
1981. március 26.
Bartók Béla születésének centenáriumát Nagyszentmiklóson megkoszorúzza a világhírű zeneszerző szülőházát Rajnai Sándor nagykövet és Szepes István kolozsvári főkonzul. Az 1945 utáni magyar-román államközi kapcsolatok történetében egyedülálló módon a román vezetés megtiltja egy vezető magyar politikus beutazását a megemlékezésre. Vasile Sandru, a külügymnisztérium főosztályvezetője közli 25-én Rajnaival, hogy "a román vezetésnek változatlanul az az álláspontja, hogy a nagyszentmiklósi koszorúzásra ne jöjjön magyar delegáció. Ha mégis jönne Tóth Dezső vezetésével küldöttség, nem engedik be a határon Romániába." Emiatt Roska István külügyminiszter-helyettes április 6-ra bekéreti a külügyminisztériumba Victor Bolojan nagykövetet, aki kitérő válaszokat ad a feltett kérdésekre.
1982. február 15.
Rajnai Sándor nagykövet rejtjeltáviratában arról értesíti a budapesti nagykövetséget, hogy megbízható információk alapján tudomásukra jutott: központi utasítás alapján a jövőben korlátozni fogják a Magyarországal történő kapcsolattartás lehetőségét. A szerkesztőségek ezután semmilyen Magyarországgal kapcsolatos anyagot sem közölhetnek (csak ha direkt utasítást kapnak erre), a tömegtájékoztatásban dolgozók pedig sem hivatalos, sem magánjellegű vagy turisztikai célú látogatásra nem mehetnek a szomszéd országba. Tovább szigorítják a bukaresti nagykövetség és a kolozsvári főkonzulátus munkatársaival való kapcsolattartást, az utóbbi rendezvényeinek látogatását megtiltják. A kétoldalú kapcsolatok megromlását mutatja az is, hogy Gregor József február 18-i vendégszereplését, és a Lokomotív GT együttes fellépését az utolsó pillanatban lemondják a román hatóságok.
1982. november 25.
Rajnai Sándor nagykövet rejtjeltáviratban értesíti a budapesti külügyminisztériumot Szőcs Géza őrizetbevételéről. Információi szerint Domokos Géza, a Kriterion Kiadó vezetője fölkereste Dumitru Radu Popescut, a Román Írószövetség elnökét, arra kérve, hogy "tegyen sürgős lépéseket" az írószövetségi tag Szőcs hollétének és helyzetének tisztázására. (A lengyel nagykövetség egyébként úgy tudja, hogy az Ellenpontokat Párizsban szerkesztik Virgil Tănase román emigráns író irányításával. Az információ téves.)
